Igyekszem kiegyensúlyozottan gondolkodni a nyugati típusú liberális demokráciáról, és úgy érzem, hogy sikerül is egy kicsit, legalábbis jobban, mint a többségnek. A magyar társadalom most a két szélsőséges értelmezésen van ketté szakadva, ami elég szomorú, az meg pláne, hogy a kettészakadást a különböző érdekképviseletek lassan tényleg az őrületig fokozzák (egy cseppet sem érzem túlzásnak az őrület szót). Szerintem a nyugati demokrácia úgy általában nem teljesen hülyeség, köszönhetjük neki, illetve a ráépült világrendnek, hogy a második világháború után a világ nagy részén viszonylagos béke és prosperitás lett, ami kétség kívül jobb, mint ölni egymást folyamatosan, és mi személy szerint is sok hasznot húztunk belőle életkörülményekben kifejezve például, és nem csak a pénzre gondolok, hanem a nyugalomra is, amely osztályrésze lett sokaknak. Szóval én nem vagyok demokrácia ellensége, csak az a baj, hogy hosszabb távon nem hiszek benne, mint ahogy hosszabb távon semmi másban, ami a civilizációhoz köthető, nem hiszek szintén. (Sokan egy tollvonással elintézik, hogy ez a világrend kuka, majd jön helyette egy másik, csak ki kell várni, és túl kell élni az átmenetet valahogy. Alapvetően igaz, de még sincs olyan érzésem, hogy akik ezt mondják, tudnák, hogy miről beszélnek, itt ugyanis sokkal nagyobb földindulás várható, mint amekkorára ők gondolnak, mondjuk úgy, hogy az ezerszerese.) A demokráciának az a baja, hogy nem kompatibilis a valósággal, mert az erőforrások bőségére épít, ami egy fantazma, holnaputánra az összes erőforrás el fog fogyni, de sok egyéb tekintetben sincs köze a Föld, sőt a világmindenség fizikai realitásaihoz annak, ahogy élünk, lásd a természeti környezet elpusztítása, amelyen Kapás Peti odujai nem fognak segíteni semmit, tulajdonképpen sírni kéne folyamatosan, hogy van aki, ebben még hisz, hogy itt tartunk az ébredésben. Szóval a demokrácia tényleg jobb, mint egy csomó minden más, viszont el kell fogadnunk a tér és időbeli korlátait, el kell fogadnunk, hogy a tartós békét nem fogja elhozni. Egy a jelszónk tartós béke, állj közénk és harcolj érte - én még voltam kis úttörő énekeltem ezt a mozgalmi dalt, hát most már nem énekelném. Nyilván megvan a magam válasza ezekre a dolgokra, mert valami csoda folytán odáig azért eljutottam, hogy az életem többet ér annál, hogy csak a vörös iszapban való folyjak, bár azt kell mondjam, hogy olyan hamar azért nekem se esett le a tantusz. Elég sokáig elég gyermeteg válaszokat adtam, nekem a nagy fordulópont az ukrán háború kitörése lett, azóta komolyabban nekiláttam azért az eszmélésnek, hogy az életem ne csak elteljen, de valami értelme is legyen. Nem tudom, van-e Benned fogékonyság valamikor beszélgetni ezekről a kérdésekről, ha igen, én szívesen elmondom, hogy mire jutottam, hol tartok éppen. Szép hétvégét Neked!
Teljesen biztos vagyok abban, hogy egy csomó mindent abszolút félreértettünk, a mostani világhelyzet egész másról szól, mint korábban hittük, és viselkedni is egész máshogy kell benne. Teljesen biztos vagyok abban, hogy a régi sztereotípiánk nagy része kuka, vagy jóval kisebb a jelentőségük, mint amennyit tulajdonítottunk nekik. Ebben teljesen biztos vagyok, nem csak a mi családjaink tekintetében, hanem úgy globálisan is, az egész emberiségre igaz szinte. A Máté 24-ben is nagyon világosan leírt átmenetben ez a világ szépen meg fog semmisülni, és helyette majd létre fog jönni egy másik, és aki ma emberhez méltó életet akar élni annak azt figyelembe kell vennie, mert ez egy nagyon lényeges valóság elem. Emiatt kell sokkal komolyabban venni az egész evangéliumot is, sokkal komolyabban, mint amennyire azt egy felhígult, világi hatalomnak nagyon régóta behódolt egyház egyáltalán nem veszi komolyan, és a könnyű 3%-án kívül semmit sem mer kimondani belőle. Nagyon fontos, hogy ezekről a dolgokról komolyan beszélgessünk és kezdjük el megérteni egymást, mert különben úgy fogunk meghalni, hogy végig bohóckodtunk az életünket. Szerintem ezt Te sem szeretnéd!
Ezek fontos jelek, nem szabad elmenni mellettük. Teljesen véletlenül találtam meg ezt a cikket, és teljesen véletlenül kötöttem össze a születésnapoddal, miközben mindenki tudja, hogy nincsenek véletlenek. Valóban nem túl jó ezekről a dolgokról messenger üzeneteket váltani, sokkal jobb lenne, ha élőbb, közvetlenebb kapcsolatban lennénk, de különböző okok miatt nem vagyunk, viszont egy ilyen hírt meg kell tudnod valahogy mégis. Eltehettem volna szerdára, de már most látom, hogy az a szerdai szűk másfél óra nagyon könnyen válhat kevéssé ahhoz képest, amit el kell mondanom Neked akkor. A felszínen úgy tűnik mintha túl sok változás nem történne, de ez csak a látszat, valójában nagyon gyorsan követik egymást az események, mi viszont nagyon nehezen követjük őket, nagyon nehezen kapcsolunk, hogy teljesen más világ van körülöttünk, mint gondoltuk, és a feladatok is teljesen mások, egész máshogy kell élni most, mint korábban hittük. Ez csak egy pici bevezető ahhoz, amit szerdán szeretnék mondani Neked, fontosnak érzem, hogy kicsit hangoljalak, azért írtam le, ne haragudj rám érte - vigyázz magadra nagyon addig is! Juriel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése